Tegnap megnéztem a Titok c. filmet. Van benne az az elefántos rész, amikor a srác elképzeli az elefántot és máris megjelenik, aztán pedig takarítja fel az elefántürüléket a szobában… és belegondoltam: milyen lenne, ha bármit kívánnánk azonnal megjelenne?
Nem olyan régen láttam a Távirányító című filmet is, ez jól bemutatja, mi történik, ha valaki bármit megkaphat, amit csak akar: káosz és boldogtalanság. Mégis bárkit megkérdezel róla, kapásból azt mondja, “igen, én szeretném, ha azonnal megkapnék mindent, amire csak gondolok”.
A fiaim még úgy gondolják, nekik jár minden azonnal. A kisebbik még jócskán a dackorszakban van és a “mindenható” az ő számára, az, aki elő tudja varázsolni azonnal a csokit, a nyalókát, a fagyit és a kedvenc vonatát az ágy alól, az én vagyok. Mondanom sem kell, milyen fárasztó mindenhatónak lenni 
Valójában a gyerekek sokáig magukat is mindenhatónak képzelik, és igen nehéz korszak az, nagyjából 1,5-2 éves kor között, amikor felismerik, hogy nem azok. Elégedetlenek, követelőznek, hisztiznek, egyszerűen nem hiszik el, hogy bizonyos dolgokat nem tudnak elérni, megszerezni, megcsinálni, vagy pedig mi mondunk nemet rájuk.
Ebből a mindenható korszakból mi szülők és a tilalmaink “neveljük ki” őket. Hihetetlen ugye, hogy valamikor te is mindenhatónak érezted magad?!
Elárulok egy titkot: most is az vagy. Erről szól a Titok és még sok más könyv is. Bármit képes vagy megteremteni, “bevonzani”, amit csak szeretnél, akár az elefántot is a nappalidba (a miénk rendszeresen úgy néz ki, mintha elefántok jártak volna benne, pedig csak a gyereksereg tarolja le)
Ugyan már, mi ez a bevonzós duma?
És most akkor térjünk vissza a földre és beszéljünk róla egy kicsit, mit is szeretnél te valójában. A 4 órás munkahét azért lett olyan példátlanul népszerű könyv, mert azokat a vágyakat írja le, amik benned is megvannak: keveset, de hatékonyan dolgozni, jól keresni, értéket létrehozni, sikereket elérni, és közben eleget pihenni, szórakozni, tanulni – egy olyan életet élni, amelyben jut hely és idő mindenre.
Nemrégiben egy délelőtt kicsiripeltem a Twitteren, hogy éppen a strandra készülünk, fényes hétköznap – rögtön kaptam vissza a válaszokat, hogy milyen jó is nekem, amikor mindenki keményen dolgozik, én meg lazsálok. De hát álljunk csak meg egy szóra, emberek: én azért lettem online vállalkozó, hogy ezt megtehessem! Én akkor akarok strandra menni, amikor jólesik, és nem akarok azok közé tartozni, akik egész nyáron panaszkodnak, mert meleg van és nekik dolgozniuk kell, ahelyett, hogy strandolnának, amikor melegük (vagy elegük) van.
Ébredj fel végre!
Mi a csudáért ülsz a babérjaidon és tökölöd el az idődet rutinmunkával, amikor már rég a strandon lehetnél! Ne hagyd, hogy azok az álmok, amiket kezdő vállalkozóként dédelgettél, elvesszenek a piszlicsáré aprómunka tengerében!
Ne azon siránkozz, hogy nincs elég időd, nem épül elég gyorsan a listád, és alacsony a konverziód, hanem lépj a gázra és hajts át ezeken a sirámokon. Képzeld el magad egy olyan új világban, ahol nem kell vért izzadnod minden egyes eladásért, nem kell aggódnod, mit csinál éppen a konkurenciád, és mit ront el éppen az alvállalkozód!
Én is olvastam a Titok című könyvet, ami nagyon felkeltette az érdeklődésemet a spiritualitás irányába. Mára sok könyvet elolvastam ezzel kapcsolatban. Írtad Ági, hogy irigykedtek rád az emberek, amikor szétcsiripelted, hogy mentek a strandra. Ezeknek az embereknek fogalmuk sincs arról, hogy milyen és mennyi munka van mögötted, amely így felemelt a siker csúcsára. Ők csak most az eredményt látják, hogy sok olyan dolgot megtehetsz, amit Ők nem, de könyörgöm mindenki előtt nyitva az út. És még valami. Inkább irigyeid legyenek, mint sajnálóid, az irigyek teremtenek Neked.
Valójában az időd is olyan, mint a pénz: ha jól fekteted be, akkor kamatozik.
))))
Egyébként csak örülni lehet annak, ha vannak irigyeid, ez azt jelenti, hogy kiemelkedtél a szürke tömegből.
És köszi a cikket, ez kellemes olvasni való volt, így két két strandolás között!
Éppen tegnap este beszéltünk egy barátommal a Secretről és a vonzás törvényéről, ma pedig meg is jelent egy blogbejegyzés róla. Máris bevonzottam
Azért talán nem is annyira misztifikus ez a dolog. Talán csak figyelemösszpontosítás kérdése. Más közegben, ha mondjuk ma olyan helyre mentem volta dolgozni, ahol -finoman fogalmazva- fokozottan realista beállítottságú kollégák szabják meg az alaphangot, valószínűleg általánosan elfogadott lenne, hogy a Secret “valami hülye izé”. Ott másra vannak hangolva az emberek.
KKV közegben viszont tényleg népszerű, akárhova mentem az elmúlt 2 évben, havonta legalább 1x belebotlottam a témába. Hasonló a hasonlónak örül.
Ha beülök egy autószerelő műhelybe, ott is rendszeresen “szerencsém van”, mert rendszeresen az ölembe pottyannak a különböző apró pénzkereseti lehetőségek.
Az viszont megdöbbentő, hogy a gyerekekre ennyire károsan hat a “nevelés”. Talán itt is érvényes, hogy legjobb eredményeket kérdezéstechnikával lehet elérni.
A titok baromi jó dolog és működik is, de sokan elfelejtik (“hála” a könyvnek), hogy hiányzik valami ami a végén kell, az pedig az ACTION… azaz a cselekedet! Ha nem teszel semmit érte várhatod.
És naiv emberek ha ebbe belefutnak, csak sok pozitív emberrel leszünk tele akik nem érik el a céljaikat, de mosolyognak naphosszat.
Persze ez is jó.
Nem a Titokban leírt, vagy a filmben elmondott dolgokkal van a baj, hanem azzal, hogy ez egy nagyon jó kereskedelmi kampány volt. Főleg a szerző Rhonda járt jól és reflektorfénybe kerültek a szereplők is akik megszólalnak (elég soknak olvastam már a könyvét, blogját, hallottam előadását).
Mindened meg lehet, de lépéseket kell tenni érte és igen, első, hogy felemeled a feneked!
Nekem az autovezetesi resz tetszik a fotellal, merthogy minden lehetseges. Valoban nagyon jo a film – szerintem mas, mint a konyv. Valoban mukodik, azt kapom amire gondolok, az ido csak attol fugg, hogy mennyire ego vagy el bennem a dolog irant.